Elavult, vagy nem telepített flashplayer!

Get Adobe Flash player

Óvoda - HÁZIREND

 

HÁZIREND

 

 

 

 

 

A ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda

 

 

 

 

Átdolgozva: 2012. június

Érvényes: 2012. szeptember 1.-től

 

 

Tartalomjegyzék

 

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK   4

2. ISKOLA HÁZIRENDJE  4

2.1. A házirend célja és feladata. 4

2.2. A tanulók felvétele, a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése. 4

2.3. A tanulók tantárgyválasztása. 5

2.4. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló jogok. 5

3. Tanórán kívüli foglalkozások  6

3.1. Napközi otthon, tanulószoba. 6

3.2. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. 6

3.3. Iskolai sportkör 6

3.4. Szakkörök. 7

3.5. Kirándulások. 7

3.6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. 7

3.7. Erdei iskola. 7

3.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. 7

3.9. Szabadidős foglalkozások. 7

3.10. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata. 8

4. A tanulók közösségei 8

4.1.Az osztályközösség. 8

4.2. A diákkörök. 8

4.3. Az iskolai diákönkormányzat 9

4.4. Az iskolai diákközgyűlés. 9

5. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása. 9

6. A napközi otthonra és tanulószobára vonatkozó szabályok. 10

7. Számonkérés formái 11

7.1.A tanuló teljesítménye, a számonkérés, beszámolás, értékelés formái, elvei, rendje. 11

7.2. A tanulók egyéni továbbhaladása: 12

7.3. A tanuló teljesítményének értékelése. 12

7.4. A tanulók jutalmazása. 12

7.5. Iskolai könyvtár 13

8. A tanulói jogviszonyból származó kötelességek. 13

8.1. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló kötelességek: 13

8.2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében  14

8.3. A tanulók mulasztásának igazolása. 15

8.4. Tankönyv támogatás szabályai 16

8.5. Szülők tájékoztatása a tankönyvekről 16

8.6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések. 16

8.6.1. A fegyelmi és egyeztető eljárás. 17

8.7. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába. 18

8.8.A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések. 19

8.9. Térítési díj befizetése, visszafizetése. 20

8.10. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 20

9. Hit- és vallásgyakorlás  21

10. Az iskola működése  21

10.3. Az iskola működési rendje. 22

10.3.1. Tagintézmény működésére vonatkozó szabályok: 23

11. ÓVODA HÁZIRENDJE  25

11.1. Az óvoda törvényben meghatározott feladatai: 25

11.2. Nevelési céljaink: 25

11.3. Nevelési alapelveink: 25

11.4. A gyermek jogai: 26

11.5. A gyermek kötelességei: 26

11.6. A szülő jogai: 26

11.7. A szülő kötelességei: 26

12. RÉSZLETES SZABÁLYOK   27

12.1.Az óvodai beiratkozás és egyéb tudnivalók. 27

12.2. Napirend. 27

12.3. Hetirend. 28

12.4.Az óvoda nyitvatartási ideje: 28

12.5. Késés, hiányzás. 28

12.5. Óvó-védő rendszabályok: 29

12.6. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok: 29

12.7. Étkezések, étkeztetés. 30

12.8. Szociális támogatás elvei 30

12.9. Az óvodába behozandó felszerelés. 30

12.10. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 31

12.11. A gyerekek öltözéke. 31

12.12. Együttműködés a szülőkkel 32

12.12.1.A szülők joga, hogy: 32

12.12.2. Óvodánkban a szülők kötelessége, hogy: 32

12.12.3. Szülői fórumok: 32

13. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok: 33

13.1 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 33

14. Záró rendelkezések  34

Melléklet: 36

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Ktv.) 40 § (7) bekezdése intézményesíti az iskolai házirendet és határozza meg tartalmát.

 

Az intézmény adatai:

Az intézmény neve: Református Általános Iskola és Óvoda

Az intézmény székhelye: 2700 Cegléd, Szabadság tér 4.

Az intézmény OM azonosítója: 037299

Tagintézménye: Református Általános Iskola és Óvoda  Kőröstetétleni Tagintézménye

Telephely: Református Általános Iskola és Óvoda – Báthori útcai Óvódája

Telephely: Református Általános Iskola és Óvoda – Posta útcai Óvodája

Fenntartó neve: Cegléd – Felszegi Református Egyházközség

Fenntartó címe: 2700 Cegléd, Felház u. 22.

 

 

A házirend

  • a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
  • az intézmény Pedagógiai Programja
  • továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

 

2. ISKOLA HÁZIRENDJE

 

2.1. A házirend célja és feladata

 

  • A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
  • A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  • A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  • A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

 

2.2. A tanulók felvétele, a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

 

A tanulói jogviszony keletkezése

A szülő március 1-je és április 30-a között – az önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhely szerint illetékes vagy az általa választott iskola első évfolyamára. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor

  • iskolaérettség írásos igazolása
  • gyermek születési anyakönyvi kivonata szükséges.

 

Beiratkozást megelőzően a szülőket tájékoztatjuk az indítandó osztályokról. Az osztályba sorolásnál a szülői igényeket és a létszámokat figyelembe véve alakítjuk az osztályok összetételét.

A tanuló átvételére a tanítási év során a nyelvi feltételek (angol, német), osztálylétszámok figyelembe vételével bármikor lehetőség van.

 

A tanulói jogviszony megszűnése

  • a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján
  • általános iskolai tanulmányait befejezte
  • tankötelezettség utolsó éve, szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.

 

A tanuló jogai

A tanulói jogokat a Ktv. 10-11 § foglalja össze.

Jogok és kötelességek, a házirend szabályainak betartása a tanulóra az iskolába történő beíratást követő első tanítási naptól mindaddig vonatkoznak, míg tanulmányait az iskolában be nem fejezi.

A tanulónak joga, hogy:

  • a krisztusi szeretet jegyében személyre szóló, színvonalas szellemi – lelki – testi gondozást kapjon emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák. (40.§.)
  • az intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák
  • a tanulmányi időben megfelelő pihenőidőt biztosítsanak számára
  • a szabadidőt hasznosan töltse el
  • napi rendszeres testmozgást végezzen
  • védelmet biztosítsanak számára fizikai és lelki erőszakkal szemben
  • képességeinek és tehetségének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön
  • részt vegyen tehetséggondozásban, felzárkóztatásban
  • részt vehessen az iskola által szervezet tanórán kívüli foglalkozásokon és az intézmény keresztyén szellemiségének megfelelő iskolán kívüli tevékenységben
  • az iskola eszközeit, létesítményeit használja
  • napközis ellátásban részesüljön
  • igénybe vehesse az étkezési lehetőségeket
  • családja anyagi helyzetétől függően a szülő kérelmére kedvezményes étkezést, tankönyvellátást kapjon
  • sérelmének orvoslásárért az iskola vezetőségéhez fordulhat

 

2.3. A tanulók tantárgyválasztása

 

  1. Az iskola igazgatója beiratkozáskor értesíti a szülőket a választható tantárgyakról. (nyelv, felekezeti hitoktatás, 1-2. osztály: angol-német, 1-2. osztály: számítástechnika).

 

2.4. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló jogok

  1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.
  2. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

v     fogászat: évente egy alkalommal,

v     belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,

v     szemészet: évente egy alkalommal,

v     a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

v     valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata hetedik és nyolcadik évfolyamon.

3.  Az iskolaorvos vizsgálatát megelőzően (de legalább az előtte való tanítási napon, a tájékoztató füzeten keresztül) az iskola a szülőket értesíti.

  1. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.
  2. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személynek a kijelölt helyen lehet. Dohányzóhelyet az iskola igazgatója jelöli ki.

 

 

3. Tanórán kívüli foglalkozások

 

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

3.1. Napközi otthon, tanulószoba

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első- negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-hatodik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

Diákétkeztetés

 

A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap 15. napjáig az K&H-ban. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést 2 nappal előre lemondja. Betegség miatt hiányzó tanuló az étkezést igénybe veheti. (elviheti az ebédet)

 

3.2. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

 

3.3. Iskolai sportkör

 

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

3.4. Szakkörök

 

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

3.5. Kirándulások

Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

3.6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók

 

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

 

3.7. Erdei iskola

 

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

3.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

3.9. Szabadidős foglalkozások

 

A szabadidő hasznos és kulturális eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Iskolánk biztosítja, hogy tanulóink művészeti intézmény (zeneiskola), vagy sportegyesület, sportkör tagjai legyenek.

 

3.10. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata

 

  1. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
  2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 16.30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
  3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
  4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
  5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

 

4. A tanulók közösségei

 

Tanulóinkat, a tanulói jogok gyakorlása az első iskolai tanév megkezdésekor, valamint más iskolából való beiratkozás időpontjától illeti meg.

 

4.1.Az osztályközösség

 

  1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.
  2. A 3-8. osztály tanuló maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájuk szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg.

v     osztálytitkár,

v     két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

3. A tisztségviselőket az osztályközösség tagjai sorából, titkosan ( szavazólappal) választja.

 

4.2. A diákkörök

  1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődéseinek megfelelően diákkörök működnek.
  2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végégig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
  3. A diákköröket nevelő, az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
  4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején , szeptember 15-ig kell jelentkezni és a diákkör tevékenységébe május végéig részt kell venniük.
  5. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

4.3. Az iskolai diákönkormányzat

  1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.
  3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik Egy-egy nevelő az alsó és felső tagozatról.
  4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzat elnöke látja el.
  5. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a diákok véleményét. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségét (legalább, a tanulólétszám 50%-át) kell tekinteni.
  6. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59.§. (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatban a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.

 

4.4. Az iskolai diákközgyűlés

 

  1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést hívnak össze.
  2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusáig az iskola igazgatója a felelős.
  3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igaztója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskola munkatervéről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

 

5. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

 

  1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális tudnivalókról

v     az iskola igazgatója

v     az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

  1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
  2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogainknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
  3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, nevelőtestületével.
  4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról

v     az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, illetve a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,

v     az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

  1. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

v     szóban: a családlátogatásokon, szülői értekezleteken, a nevelői fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

v     írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első- negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapon.

  1. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
  2. A szülők a tanulók ill. saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselők, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
  3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

6. A napközi otthonra és tanulószobára vonatkozó szabályok

 

  1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.
  2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonos elhelyezését.
  3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
  4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.
  5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:

v     akiknek mindkét szülője dolgozik,

v     akik állami gondozottak,

v     akik nehéz szociális körülmények között élnek.

  1. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.30 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.30 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít.
  2. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.30 óráig tart.
  3. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.
  4. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

10.  Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló" jutalomban részesíthető.

11.  A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:

v     osztályonként egy tanulmányi felelős,

v     nemenként egy tisztaságfelelős,

v     egy játékfelelős

12.  A tanulmányi felelősök megbízatása (csoportonként változó időtartamra) szól. A tanulmányi felelősök feladatai:

v     gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,

v     figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,

v     segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.

13.  A tisztaságfelelősök megbízatása (csoportonként, változó időtartamra) szól. A tisztaságfelelősök feladatai:

v     felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,

v     ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,

v     a tanulás végén letörlik a táblát.

14.  A játékfelelős megbízatása (csoportonként, változó időtartamra) szól. A játékfelelős feladatai:

v     a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,

v     felügyel a csoport játékainak megóvására,

v     rendet tart a csoport játékszekrényében.

 

7. Számonkérés formái

7.1.A tanuló teljesítménye, a számonkérés, beszámolás, értékelés formái, elvei, rendje

A tanuló teljesítményét az 1 évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében szövegesen, év végétől osztályzattal kell értékelni.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kell megállapítani. Hasonlóképpen az osztályzatokat az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán vagy a javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megadni. A tanulmányok ideje alatti vizsgát az iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A helyzetből egyértelműen következik, hogy különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott, tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget
  • a megengedett 250 óránál, vagy egy tantárgyból az órák 30%-ánál többet mulasztott, és a nevelő-testület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet
  • a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát

Javítóvizsgát tehet a tanuló a mindenkori hatályos közoktatási törvény szerint, ha tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. E vizsga letételével folytathatja a tanuló a tanulmányait

A javító és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje

  • A javító- és osztályozóvizsgák igazgató által kijelölt időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az adott szaktanár értesíti a tanulókat és a szülőket.
  • A vizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. Az osztályozóvizsgára egy hónappal korábban kell bejelentkezni.
  • A vizsgabizottság kijelölése a tagozatot irányító igazgatóhelyettes feladata.
  • A vizsgabizottság elnöke a munkaközösség vezetője, tagjai: a vizsgáztató tanár /tanító/ és egy azonos szakos pedagógus, aki a jegyzőkönyveket is vezeti. A jegyzőkönyveket mindhárman aláírják.
  • Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.
  • Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidőpont kijelöléséről.

A független vizsgabizottság ellőtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szervezi.

 

7.2. A tanulók egyéni továbbhaladása:

Ha a tanulók egyéni továbbhaladását engedélyezték, vagy "fejlesztésre szorul" minősítést kapott, a pedagógus a nevelési tanácsadó vagy a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési ütemtervet készít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

A tanulót szakértői vélemény alapján az igazgató a nevelőtestülettel történő egyeztetés után határozatban felmentheti ill. értékelés alól mentesítheti egyes tantárgyak vagy anyagrészek tanulása esetén. A tanuló szülője aláírásával bejelentheti, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. A jogszabály előírja az időpontot, amelyen belül a bejelentést meg kell tennie. Konkrétan: a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig.

 

7.3. A tanuló teljesítményének értékelése

A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.

A "nem szakrendszerű" oktatás keretében (5-6. évfolyamon) az értékelés továbbra is osztályzatokkal történik, a továbbhaladás feltételei törvényben rögzítettek.

A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

 

 

7.4. A tanulók jutalmazása

 

  1. Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten

v     példamutató magatartást tanúsít,

v     vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

v     vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

v     vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

v     vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és öregbítéséhez.

  1. Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

v     szaktanári dicséret,

v     napközis nevelői dicséret,

v     osztályfőnöki dicséret,

v     igazgatói dicséret,

v     nevelőtestületi dicséret.

  1. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

v     szaktárgyi teljesítményért,

v     példamutató magtartásért,

v     kiemelkedő szorgalomért,

v     példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

  1. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagáson az iskola közössége előtt vehet át.
  2. Tagintézményünk hagyománya szerint az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagáson az iskola közössége előtt vehet át, továbbá neve, fényképe és rövid életrajza bekerül az iskolai Aranykönyvbe.
  3. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet vagy könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.
  4. Az iskolán kívüli versenyeken (1-6. helyezés), vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  5. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
  6. Tagintézmény: Jó tanuló, jó sportoló könyvbe kerülhet az a tanuló, ki nyolc éven át kiválóan teljesített a sport valamelyik területén és tanulmányi eredménye legalább négyes átlagot érhet el.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

7.5. Iskolai könyvtár

 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolai könyvtár is segíti.

Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon heti öt órában tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

A könyvtárhasználat rendje a házirend melléklete.

Tagintézmény: Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon heti öt órában tart nyitva, ebből négy alkalom kölcsönzés, egy alkalommal pedig az iskolai internet szobában tanári felügyelettel kutató- és gyűjtő munkát végezhetnek.

 

8. A tanulói jogviszonyból származó kötelességek

 

8.1. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló kötelességek:

  1. A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék, szorgalmasan tanuljon, rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon. Óvja környezetét, tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt. (41.§.)(12.§)
  2. az eszközök használatánál a szabályzat előírásainak érvényesítésével saját és társai testi épségét, egészségét megóvja, a tanárai által ismertetett baleseti és tűzvédelmi előírásokat megtartsa, ha balesetet észlel haladéktalanul jelentse. Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában
  3. szabadidejének eltöltési módját iskolánk szellemiségének megfelelően válassza meg, viselkedésével, kulturált magatartásával öregbítse iskolánk jó hírnevét
  4. az iskola pedagógusaival, alkalmazottaival, tanulótársaival szemben iskolán belül és azon kívül is tisztelettudóan viselkedjen, emberi méltóságukat és jogaikat ne sértse
  5. társaival szemben semmiféle erőszakot ne alkalmazzon, senkit erre ne biztasson
  6. a tanórára pontosan felkészüljön, a házi feladatot elkészítse, a megtanulandó anyagot elsajátítsa
  7. az órai munkába igyekezzen képességeinek megfelelően aktívan bekapcsolódni, mondanivalóját kézfeltartással jelezze, közbeszólással és kiabálással ne zavarja az órát
  8. könyveket, füzeteket a pedagógus utasításainak megfelelően használja
  9. a korrepetáláson, felzárkóztatáson részt vegyen, ha a pedagógus ennek szükségességét látja
  10. a tanév elején választott szakkörre rendszeresen eljárjon, arra a legjobb tudása szerint felkészüljön, és a tudása legjavát nyújtsa
  11. pedagógusa felkérésére tanulmányi versenyeken induljon
  12. rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
  13. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

v     a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat,

v     a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést ( tornacipő, fehér zokni, fiúknak fehér ujjatlan trikó, kék tornanadrág; leányoknak: fehér, rövid ujjú póló, melegítő) kell viselniük,

v     a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót,

v     felmentés orvosi igazolással.

A testnevelés órákon való részvétel alól felmentett tanulónak (egészségi állapot, tartós betegség) a tornatermi órák helyett az évfolyamának megfelelő osztály tanítási óráin kell tartózkodnia.

Öltözködés

Iskolai ünnepségeken:

Lányoknak: sötét alj, vagy nadrág, fehér blúz

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing.

Iskolát képviselő rendezvényeken szereplők az iskola jelképével és nevével díszített nyakkendőt viseljék

Hétköznap: a tanuló ruházata mindig legyen tiszta, rendes, ízléses. Tilos az esztétikailag kifogásolható ruhák, kiegészítők viselete.

Tilos a haj-, arc-, körömfestés, a fiúknak a fülbevaló viselése.

 

8.2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

 

  1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

v     az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

v     az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

v     tűz-és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

v     az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

  1. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeikben rendet hagyjon.
  2. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

v     osztályonként két hetes.

  1. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.

 

A hetesek feladatai alsó tagozaton:

v     gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint)

v     a szünetben a termet kiszellőztetik,

v     az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,

v     az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat.

v     ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,

v     az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát,

v     az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segíthetik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének a házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását (pl.: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős).

A hetesek feladatai felső tagozaton:

  • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
  • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,
  • az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
  1. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
  2. Iskolai műsorokon, áhítatokon (gyülekezeti ház, templom) az osztályfőnökök, illetve az első tanórát tartó pedagógusok kíséretével vesznek részt a tanulóink, ahol kötelesek a berendezésre, a használati tárgyak épségére vigyázni.
  3. Az ünnepségek megszervezését a humán munkaközösség végzi, az adott műsorért felelős tanárral.  Próbák alatt a műsorban szereplő tanulócsoport tagjai vigyáznak a gyülekezeti ház rendjére, tisztaságára, berendezési tárgyainak épségére.

 

8.3. A tanulók mulasztásának igazolása

  1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
  2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
  3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
  4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül

v     Három napig terjedő mulasztás esetén (lsd a fenti 2 pont alapján,) szülő, egyébként orvosi igazolással,

v     három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy gyámhatósági igazolással, igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Az orvosi igazolást a szülővel, gondviselővel alá kell íratni.

  1. Két napot, tanulmányi versenyek, találkozók esetén az osztályfőnök, öt napot az igazgató engedélyezhet előzetes szülői bejelentés alapján.
  2. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
  3. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
  4. Tanítási órán, ha rosszul lesz a tanuló, a tanár beírja a tájékoztató füzetbe és a naplóba (aláírja, pecsételi), hogy a tanuló melyik órán távozott.
  5. Ha a tanuló tanítási idő alatt engedély nélkül elhagyja az intézmény, vagy az iskola területét, fegyelmi intézkedést kell alkalmazni.

Az iskola által szervezett tanulmányi versenyről, sportrendezvényről, szereplésről való hiányzást a tanulónak igazolnia kell.

Az igazolatlan hiányzás következményei:

Az első esetben igazolatlanul mulasztó tanulót az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetésben részesíti, a többszöri igazolatlan mulasztás esetén, az osztályfőnök/igazgató a törvényben előírtak szerint, jelzi az illetékes hatóságoknak

 

8.4. Tankönyv támogatás szabályai

A tanulói tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjét szabályozó rendelet alapján az iskola november 15-ig felméri:

  • Hány tanuló kíván tankönyvet kölcsönözni az iskolától,
  • Hány tankönyvre van szüksége napközis, illetve tanulószobai foglalkozáson,
  • Hányan kívánnak használt könyvet vásárolni

A felméréssel párhuzamosan az iskola tájékoztatja a szülőket:

  • A normatív kedvezmények jogosultsági feltételeiről,
  • Esetleges további kedvezményekről.

A jogosulttá válás számtalan ok miatt következhet be, illetve szűnhet meg. Természetesen a felmérést követően megszűnő jogosultságokat az iskola egészen addig figyelembe veszi, ameddig az elszámolásra sor nem kerül. A határidőt a költségvetési törvény határozza meg, rendszerint az októberi statisztikai jelentésben közölt állapothoz köti.

Az iskola igazgatója támogatást kezdeményezhet a fenntartónál azok számára, akik normatív támogatása nem megoldott.

A nevelőtestület december 15-ig dönt a támogatás módjáról, írásban értesíti erről a szülőt.

8.5. Szülők tájékoztatása a tankönyvekről

Az iskolaigazgató és az igazgatóhelyettesek a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről minden év november 30-ig tájékoztatja

-         a nevelőtestületet,

-         a Szülői Munkaközösséget

-         a diákönkormányzatot.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója be szerzi Szülői Munkaközösség véleményét. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

 

8.6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

 

  1. A Református Közoktatási Törvény (1995/T Rtv. 34 §(3)) bekezdés alapján nem lehet az iskola tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást tanúsít, ill. olyan közösségnek tagja, amely a törvénnyel összeegyeztethetetlen nézeteket hirdet.
  2. Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki

v     tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

v     vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

v     vagy igazolatlanul mulaszt

  1. Az iskolai büntetés formái:

v     szaktárgyi figyelmeztetés,

v     napközis nevelői figyelmeztetés

v     osztályfőnöki figyelmeztetés,

v     osztályfőnöki intés,

v     osztályfőnöki megrovás,

v     igazgatói figyelmeztetés,

v     igazgatói intés,

v     igazgatói megrovás,

v     tantestületi figyelmeztetés,

v     tantestületi intés,

v     tantestületi megrovás.

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függetlenül el lehet térni.
  2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az “osztályfőnöki megrovás." büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

v     agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,

v     az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,

v     testi épséget veszélyeztető tárgy (petárda, bicska, lézer) iskolába hozatala,

v     a szándékos károkozás,

v     az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,

v     ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

  1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás lefolytatásakor a Közoktatási törvény 76.§. (6),(7) bekezdésében leírtak, és a 32/2008. (XI. 24) OKM rendelet 9.§-a szerint kell eljárni. A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a kiskorú tanuló szülőjét, gondviselőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a tényállás tisztázására tárgyalást kell tartani, akkor a kiskorú tanuló szülőjét be kell vonni az eljárás lefolytatásába. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetve más megbízott is képviselheti. A fegyelmi eljárást akkor is meg lehet tartani, ha az ismételt, szabályszerű értesítés ellenére, sem a tanuló, sem a szülő, illetve képviselő nem jelent meg.
  2. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  3. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

8.6.1. A fegyelmi és egyeztető eljárás

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Fegyelmi vétség elkövetése esetén a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.

 

Az egyeztető eljárás célja:

A kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás rendje:

-         Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

-         A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője a hozzájárulását adta.

-         A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

-         A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre.

-         Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi bizottság felfüggeszti.

-         Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.

-         Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.

 

Az egyeztető eljárást az iskola igazgatóhelyettese vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz a sértett, a kötelességszegő, az érintett kiskorúak szülei és osztályfőnökei, a Szülői Szervezet elnöke, a Diákönkormányzat elnöke, a Diákönkormányzat segítő tanár és a gyermekvédelmi felelős. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül.

 

A fegyelmi eljárást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatni.

 

Az iskola nevelőtestülete, illetve a fegyelmi bizottság által hozható büntetések:

-         megrovás

-         szigorú megrovás

-         meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (szociális juttatásra nem vonatkozhat)

-         áthelyezés másik iskolába – amennyiben az átvételről az iskolavezetők megállapodtak.

 

 

8.7. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába[1]

 

  1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola portáján.
  2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő írásbeli engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Ellenkező esetben eltűnésükért az iskola felelősséget nem vállal.
  3. A tanulók mobiltelefont csak abban az esetben hozhatnak, ha bejárók, vagy krónikus betegségben szenvednek, amelyet a szülő írásban jelez az osztályfőnöknek, és naplóba bejegyzik azt. Ebben az esetben is a telefonnak 7.30-tól – 13.25-ig kikapcsolt állapotban kell lennie. Rosszullét, baleset esetén az ügyeletes nevelő intézkedik az iskola telefonján. Tanítási idő alatt, illetve az óra közötti szünetekben a telefont használni (játék, fényképezés stb.) nem lehet.
  4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.
  5. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.

 

8.8.A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések

 

A tankönyvkölcsönzés

Tankönyvet (beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt) az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak.

Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt.

A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet.

A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik.

Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad.

A tankönyv-értékesítés

A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja.

A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló: a tankönyvet legalább 3 hónapig használja,

- a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse.

A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg.

 

A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése

 

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles.

A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege- nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és nem lehet több a tényleges beszerzési áránál.

A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem.

Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni.

Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni.

A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

 

A kártérítési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése

A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja.

Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága.

A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek  50 %-kal mérsékelhetők, illetve elengedhetőek.

Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt.

 

8.9. Térítési díj befizetése, visszafizetése

Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.

Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.

A térítési és tandíjakat minden hó  10. napjáig előre kell befizetni az iskola pénztárosánál Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági vezetője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan ... hónapot igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig  kell befizetni.

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre az étkezési felelősnél lemondja.

 

8.10. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről
– amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.

A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott.

A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

 

9. Hit- és vallásgyakorlás

 

  1. A ceglédi Református Általános Iskolába történő beiratkozáskor a szülők gyermekükre nézve kötelezőnek fogadják el az iskola dokumentumaiban (Alapító okirat, Pedagógiai program, SzMSz) leírt keresztyén értékrend szerinti nevelési célkitűzéseket.
  2. A beiratkozáskor a szülők élnek a felekezet szerinti hitoktatás lehetőségével.
  3. A tanulók kötelessége, hogy iskolája törvényeit, egyháza, hazája hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék.
  4. Köteles részt venni (felekezetre való tekintet nélkül) az iskola által szervezett programokon:

v     a heti egy reggeli áhítaton, *

v     egyéb napokon az első tanítási óra kezdetekor a Bibliaolvasó kalauz szerinti Igeolvasáson,

v     csendes napokon (év és félévkezdéskor) és azokon aktívan közreműködni,

v     az istentiszteleti látogatásokon és azokon szükség szerint szolgálatot is vállalni, (énekkar, egyéb szereplés), szaktanári vagy igazgatói felkérésre. (évfolyamonként évi 4 alkalom, forgó rendszerben a fenntartó gyülekezetek között),

v     az egyházak által szervezett alkalmakon (pl.: Konfirmációs előkészítők) való részvételkor iskolánkat képviseli.

5. Református közoktatási intézménynek nem lehet tanulója az, aki e törvénnyel (MRE Közoktatási törvénye 2005. évi II. törvény) nem összeegyeztethető magtartást tanúsít, illetve olyan közösségnek a tagja, amely e törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet. ( 34.§. (3) )

* 3 igazolatlan hiányzás a reggeli áhítatról 1 igazolatlan órát von maga után.

A 2010-ben 1. osztályt kezdő tanulóknak 8. évfolyam félévének lezárása előtt vallási ismeretekből vizsgát kell tenniük. A vizsga alól mentesül, aki a megjelölt időpontig Konfirmációs vizsgát tesz, vagy az "Első áldozás szentségében "részesül.

 

10. Az iskola működése

 

  1. A házirend egy rövidített változatát az iskolába történő beiratkozáskor, felvételkor a szülőnek át kell adni.
  2. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:

v     a tanulókat osztályfőnöki órán,

v     a szülőket a szülői értekezleten.

  1. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

v     a tanulókkal osztályfőnöki órán,

v     a szülőkkel szülői értekezleten.

  1. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

 

10.3. Az iskola működési rendje

 

  1. Az iskola épületeiben szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 - 7.30-ig reggeli ügyelet van.

v     Főbejárat nyitva tartása: 7.00 - 18.00-ig,

v     Kazinczy út felől: 7.00- 8.00-ig.

v     Kőröstetétlen: 6.30-tól 17.00 óráig tart nyitva.

  1. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30-tól a tanítás végéig, illetve a tanórák kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.
  2. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 között kell megérkezniük. Ez alatt az idő alatt a tanulók az udvaron gyülekeznek, és a 7.45 –kor megszólaló csengő után sorakoznak, majd az ügyeletes nevelők irányításával mennek be az épületekbe, ahol a tantermek előtt sorakoznak, és várják a becsengetést.
  • Büfé 7.30-tól 10.00-ig van nyitva, a tanulók az ügyeletes nevelő engedélyével felmehetnek vásárolni. Vásárolni csak a szünetekben (csengetéstől-csengetésig) lehetséges.
  • Kivétel a reggeli áhítat napja, alsósoknak és felsősöknek külön. Az érkezés ekkor 7.15-és 7.30 között. Az áhítat 7.40 – 7.55-ig tart.

 

  1. Tagintézménybe a tanulóknak 7.45- és 8.00 között kell megérkezniük, kivétel a reggeli áhítat napja, alsósoknak és felsősöknek külön. Az érkezés ekkor 7.30. és 7.45 között van. Az áhítat 8.00 órától 8.10-ig tart.
  2. Az iskola épületeibe való megérkezés után kimenni csak tanári engedéllyel és kísérettel lehetséges.
  3. Az iskolákban a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra: 8.00. – 8.45

2. óra: 8.55 – 9.40

3. óra: 9.55 – 10.40

4. óra: 10.50 – 11.35

5. óra: 11.45. – 12.30

6. óra. 12.40 – 13.25

7. óra   13.30-14.15.

 

  1. Tagintézmény csöngetési rendje:

Jelző csöngetés: 8.05

  1. óra: 8.15 - 9.00
  2. óra: 9.10 - 9.55
  3. óra: 10.15 – 11.00
  4. óra: 11.10 – 11.55
  5. óra: 12.05 -1 2.50
  6. óra: 13.00 – 13.45
  7. óra: 13.55 – 14.40
  8. A tanulóknak az időjárástól függően, reggel 7.30. óra és 7.45 között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók (az alsósok a tantermekben) felsősök a folyosón maradhatnak. Szabadság téren, a felsős tantermek ajtaját a szaktanár nyitja és zárja az óra elején ill. a végén. Az óraközi szünetekben a futball, a kosárlabda és minden olyan játék tevékenység, amellyel a felsős tanulók a kisebbek testi épségét veszélyeztethetik, tilos.  Tanulóink számára kötetlen játék a sportpályán a tanítási órák után, illetve a napközis foglalkozások megkezdése után lehetséges, amikor az alsós napközis csoportokat nem zavarják.
  9. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor az alsó tagozatos tanulók a tantermekben étkezhetnek.

10.  Tanulóink kötelesek a folyosókon lévő szekrényeket rendben tartani.  A takarítás, tisztán tartás érdekében semmilyen plakátot nem ragaszthatnak fel, nem firkálhatják össze stb. Osztályonként mind a fiúk, mind a lányok egy-egy felelőst választanak. A szekrényekhez minden osztály kap kulcsot, amelyet megfelelő számban saját költségére másoltathat.

11.  A lányok és fiúk, magánéletüket a tanítási idő alatt az iskolai élet rendjéhez kötelesek igazítani.

12.  Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell,(azoknak is, akik a Malom térre, vagy a Bazár sorra mennek át), majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermek elé kell vonulniuk.

13.  A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

14.  Az ebédlőbe a csoportok az ügyeletes nevelő kíséretével mennek, és érkeznek vissza az iskola épületébe, a kialakított rend szerint.

15.  Tanulószoba 13.30-tól kezdődik és 15.30-ig tart. Délután, a szakkörök megkezdéséig a tanulók a folyosón tartózkodnak, jó idő esetén az udvaron.

16.  Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.00 óra között (hétfőtől – csütörtökig), pénteken 8.00 – 14.00 óráig.

17.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

18.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.

19.  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kapnak.

20.  Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek tájékoztatása a portaszolgálaton keresztül, (írásos feljegyzés), a B épületben pedig az ügyeletes takarítónő szóbeli eligazítása alapján történik.

 

10.3.1. Tagintézmény működésére vonatkozó szabályok:

1.)           A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban száraz idő esetén az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk (kivéve a második szünet). Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.

2.)           A második óraközi szünet a tízórai szünet, ekkor az alsós és felsős tanulók a tantermekben étkezhetnek ( kivétel a napközis tanulók, akik az ebédlőben).

3.)           Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő felügyeletével az osztálytermekbe kell vonulniuk.

4.)           A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök, igazgató/ tagintézmény  vezető engedélyével hagyhatja el.

5.)           Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése délutánonként történik ( 13.00- 16.00 óra között).

6.)           Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésre külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója/tagintézmény vezető  határozza meg, és a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

7.)           A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.

8.)           Az iskola épületében az iskola dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok akik az iskola igazgatójától/ tagintézmény vezetőtől engedélyt kapnak.

9.)           Az osztálytermek felügyelete délelőttönként a tanítási órák rendje szerint történik, délután pedig a tanórán kívüli foglalkozásokat tartó pedagógus felelős a tantermek rendjéért. Az alsós és a felsős napközis csoport tantermeiért az ott tartózkodó napközis nevelő a felelős.

 


11. ÓVODA HÁZIRENDJE

 

A házirend hatálya: a házirend az óvoda minden pedagógusára, illetve valamennyi alkalmazottjára, az intézménybe járó 3-7 éves korú gyermekre és szüleikre vonatkozik.

A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

 

A Házirendet:

  • az intézmény vezetője / óvodavezető készíti el,
  • és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülők képviselete (SZMK) egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A Házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik útján, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

A Házirend a kihirdetés és kifüggesztés napján lép hatályba, a hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekekre és szüleikre vonatkozik.

 

11.1. Az óvoda törvényben meghatározott feladatai:

  • ellátásának keretei között felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért;
  • az óvoda felelős a gyermekközösség kialakításáért és fejlődéséért;
  • az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel;
  • az óvoda a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját.
  • Az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat lát el.
  • Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik és – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.
  • A szülő kérésére a gyermek augusztus 31-edike után további óvodai nevelésben vehet részt, ha az óvoda nevelőtestülete (a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára) azzal egyet ért.
  • A gyermek ötödik évének betöltésétől kezdve, óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.

 

11.2. Nevelési céljaink:

  • A gyermekek számára szeretetteljes, meleg, elfogadó, támogató légkör biztosítása.
  • Az egészséges harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása,
  • Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.
  • A gyermekeknek a világot, mint Isten csodálatos teremtését bemutatni, és a természet iránti pozitív kötődést erősíteni,
  • Szeretetre nevelni, mely az önuralomra, szolgálatkészségre és személyes hitre nevelésben valósul meg.

 

11.3. Nevelési alapelveink:

  • A református nevelés világnézeti alapja a Szentírás és az abból táplálkozó hitvallásunk. Keresztyén nevelésünk célja, a keresztyén értékrend átadása, mely elsősorban a gyerekek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Gyermekeinket szeretnénk elindítani azon az úton, ahol az evangélium megismerése által, életük egy bizonyos pontján Jézus Krisztus követőivé válnak.
  • Óvodánkban a nevelőmunka a mindenkor érvényben lévő Közoktatási Törvény, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Helyi Nevelési Program, valamint a Minőségirányítási program szerint folyik.

 

11.4. A gyermek jogai:

  • A gyermeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
  • A gyermek személyiségét és emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani, fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek.
  • A gyermek joga, hogy személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében.
  • A gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön.
  • A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért.
  • Joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön.
  • Joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

 

11.5. A gyermek kötelességei:

  • hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon,
  • hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
  • hogy megtartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét,
  • hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, eszközeit.
  • hogy az óvoda vezetői, pedagógusai és alkalmazottai, óvodatársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

 

11.6. A szülő jogai:

  • A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga.
  • Joga, hogy megismerje az intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét.
  • Joga, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről. A gyermek neveléséhez tanácsokat kapjon.
  • A szülő kezdeményezheti Óvodaszék, Szülői Szervezet létrehozását, részt vehet és közreműködhet annak tevékenységében.

 

11.7. A szülő kötelességei:

  • biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra való felkészítő foglalkozáson való részvételét;
  • megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében;
  • megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért;
  • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;
  • elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

 

12. RÉSZLETES SZABÁLYOK

12.1.Az óvodai beiratkozás és egyéb tudnivalók

  • A beiratkozás, a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével, amit a szülők tájékoztatása előz meg.
  • A gyermek számára lehetőséget biztosítunk ez idő alatt, hogy megismerkedhessen óvodánk életével, a gyerekekkel és az óvónőkkel, bekapcsolódhasson tevékenységükbe.
  • A szülők számára igyekszünk lehetőséget teremteni óvodánk minél alaposabb megismerésére. Ennek egyik formája a "nyitott" foglalkozások tartása:nyílt napon, esetleg közös ünnepségek, játszó idők teremtése.
  • Minden szülőt partnerének tekinti óvodánk, s kölcsönös őszinteséggel és segítőszándékkal mindent elkövetünk óvodánk és benne gyermekeink minél jobb ellátásáért.
  • A beiratkozás minden év májusában a Jegyző által megjelölt héten és időtartamban történik, a beiratkozás  jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé.
    Beiratkozáskor bemutatásra kerülnek a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumok, valamint a gyermek egészségügyi könyve. A felvett gyermekek névsorát a Jegyző által megjelölt napon kifüggeszti az óvoda.

 

 

Nevelési alapelv:

Óvodásainkat a tradicionális nevelés alapján a felnőttek és egymás tiszteletére neveljük, arra, hogy el tudják fogadni társaik egyéniségének különbözőségét, ki tudják fejezni magukat, de képesek legyenek alkalmazkodni is, az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Igyekszünk határozott, ugyanakkor megértő gyermekeket nevelni. Kérjük, hogy törekvésünk sikere érdekében, otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.

 

12.2. Napirend

Időpont

Tevékenység

Nyitástól 9 óráig

Játék, szabadon választott tevékenység, készségfejlesztés a csoportszobában, mindennapos testnevelés, foglalkozás,

9-9 30- óráig

Előkészület a tízóraihoz tisztálkodás, tízórai

 

9.30-10.30- óráig

Játék, délelőtti foglalkozás (mese, vers, nyelv, ének-zene, sport, kézimunka, környezetismeret)

10.30.-12. óráig

Készülődés az udvarra, ebédig játék a szabadban

12-13. óra

Terítés, előkészület az ebédhez, ebéd, tisztálkodás, lefekvés

13-15.10.-ig

Délutáni alvás, vagy csendes pihenő

15.10-16 óráig

Ébredés, tisztálkodás, mindennapos testnevelés, uzsonna, délutáni foglalkozás

16 óráig, zárásig

Játék, szabadon választott tevékenység

 

12.3. Hetirend

Hetente az egyes fejlesztő foglalkozások (hitéleti foglalkozás, környezetismeret, matematikai ismeretek, irodalmi nevelés, zenei nevelés, testi nevelés, vizuális nevelés) az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint zajlik. Az óvoda hetirendje csoportonként eltérő, évente erről - évkezdéskor tájékoztatjuk a szülőket.

 

12.4.Az óvoda nyitvatartási ideje:

Hétfő – Péntek: Báthori úti Óvoda:6-18. óráig.

Hétfő – Péntek: Posta úti Óvoda : 6-17- óráig

Hétfő –Péntek: Kőröstetétleni Óvoda: 6:30-16:30 óráig

Az óvodában a nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben öt nap lehet, melynek időpontjáról a szülők legalább hét nappal előbb értesülnek.

Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb minden év jan 31.-ig a szülőket az intézmény tájékoztatja.

Amíg a gyermek az intézményben tartózkodik, a bejárati ajtókat kulcsra zárni szigorúan tilos, (csak tolózárral, nehogy a gyerekek az utcára mehessenek.)

A gyermekek hazavitele ebéd előtt 11.30-ig, ebéd után 13 óráig és délután 15.10 órától történhet. A gyermeket az óvodából a szülőn kívül másnak csak a szülőtől kapott írásbeli nyilatkozat átvételével adjuk ki. Elvált szülők esetén a bírósági végzésnek megfelelően járunk el.(Ennek hiányában a gyermeket különélés esetén is mindkét szülőnek egyformán kell kiadnunk.)

Nevelésünk, oktatásunk eredményessége érdekében kérjük, ha lehet reggel 9 óráig hozzák be a gyermeküket. A később érkező gyerekek kapcsolódjanak be a napi tevékenységbe úgy, hogy a megkezdett foglalkozást ne zavarják meg.

 

Gyermekeinket szeretnénk arra nevelni, hogy szüleiket, s az ő idejüket tiszteljék azzal is, ha megérkeznek értük az óvodába, játékukat helyére téve, elköszönjenek társaiktól, óvónőjüktől, és ne várakoztassák szüleiket. Kérjük, ne engedjék vissza gyermeküket az öltözőből semmilyen indokkal. Későbbi, nem kívánatos szokást előzhetünk meg következetességünkkel.

 

Beszoktatási időn túl, a gyermekcsoportban – az óvodai élet zavartalansága érdekében – kérjük, ne tartózkodjanak testvérek, illetve szülők. Igyekszünk közös családi eseményeknek is teret adni, amelyeken minden kedves vendéget örömmel látunk. A mindennapi óvodai életben az óvónő teljes figyelmére szükség van, hogy a rábízott gyermekeket maradéktalanul elláthassa.

A napi foglalkozás korcsoportonként eltérő ideig / kiscsop: 10-15 perc, középső csoport 20-25 perc, nagycsoport 35-40 percig tart – de ezt rugalmasan kezeljük az adott foglalkozási  anyag sajátosságait figyelembe véve./A foglalkozások után  szabad játékidő, majd a foglalkozási eszközök rendbetétele és a teremrendezés a tennivaló.

A foglalkozások idején, illetve pihenő időben ne zavarják az óvodásokat.

 

12.5. Késés, hiányzás

A gyerekek teljes nyitvatartási időben  szakszerű felügyeletben részesülnek.

Kérjük a szülőket, igyekezzenek a reggeli késést elkerülni és reggel 8 óráig ha lehet beérni.

Ha mégis késnének, kérjük a kedves szülőket, hogy a lehető legkevesebb zavart okozzák. Betegség, vagy egyéb okból való távolmaradást, legkésőbb a hiányzás napján ha lehet 9 óráig szíveskedjenek jelezni az óvoda felé. A nyersanyag vásárlás miatt a konyhának két nappal előre jelentjük a létszámokat, így betegség esetén a hiányzás bejelentésétől számítva még két napot fizetni kell.

Betegségből gyógyult gyermekeket csak orvosi igazolással vehetünk be ismét a gyerek közösségbe!

Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál il többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

 

Megszűnik az óvodai elhelyezés – az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások kivételével – ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 7-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

 

12.5. Óvó-védő rendszabályok:

Az Óvodapedagógusok minden nevelési év kezdetén az egyes korcsoportok értelmi szintjének megfelelő balesetvédelmi oktatásban részesítik a gyermekeke, szükség esetén ezt év közben ismétlik.(pl. udvari játékok rendeltetésszerű használata, séták, kirándulások előkészítése, évszakváltáskor).

Az óvoda belső helyiségeiben betartandó balesetvédelmi szabályokat szintén ismertetik az óvodapedagógusok a gyermekekkel, szükség esetén év közben felelevenítik ezen ismereteket.

Évente tűz és bombariadót tartunk az intézményben, ennek kapcsán minimális tűzvédelmi oktatásban is részesülnek a gyermekek.

A kerti munkák előtt a kerti szerszámok használatával kapcsolatban munka és balesetvédelmi oktatásban részesülnek a gyermekek.

Az óvó védő rendszabályokat az óvodában tartózkodóknak be kell tartani!

 

12.6. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok:

  • Az óvodába való felvétel feltétele a gyermek szobatisztasága.
  • Betegség esetén kérjük, hogy a gyerekeket tartsák otthon, hogy a többi gyerek megfertőzését elkerüljük.
  • Fertőző betegség után orvosi igazolást kérünk, miszerint a gyermek közösségbe mehet.
  • Az óvónőknek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadniuk a gyermeknek a nap folyamán! Kivéve allergia (pipa) és magas láz csillapítására szolgáló készítmények esetén.
  • Az oktatási/nevelési év alatt (09.01 – 06.15) betegség esetén 3 napos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály.
  • Az óvónő teendője baleset vagy napközbeni megbetegedés esetén: A gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét is meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, ill. eszméletvesztés, lázgörcs, esetleg baleset – törés gyanúja esetén orvosról gondoskodni kell. (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz).
  • Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvónő megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye el a gyermeket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről.  Ilyen esetben a gyermek csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.
  • Fertőző betegségek (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű) a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény pedig a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé és fertőtlenítő takarítást végez.

 

12.7. Étkezések, étkeztetés

 

A korán érkezőknek 8 óráig..

Reggeli

9. óra

Tízórai (gyümölcs)

12-13 óra

Ebéd

15.30 óra

Uzsonna

 

Az étkezési idő után érkező gyermekeket célszerű otthon megetetni, mert foglalkozás közben már nem tudunk étkeztetni.

Az öltözőben étkezni tilos! Kérjük a kedves szülőket, ne adjanak, csokoládét, rágógumit, stb. gyermeküknek elváláskor, vagy érkezéskor. Konkrét programok módosíthatják a fenti étkezési időpontokat, pl. a testnevelés foglalkozás mindig. Kb 8.20 -kor kezdődik, ti. nem egészséges étkezés után közvetlenül a torna. Jó időben a testnevelés foglalkozásokat igyekszünk a szabadban tartani és tízórai előtt szeretnénk megtartani, a reggelit az eredeti ..9órás.-időpontban kezdjük.

Az óvoda konyhájában csak a személyzet tartózkodhat./ a személyzet is csak váltóruhában és cipőben/

A gyermek étkezésének megrendelése az üzenő füzet alapján két nappal előre történik, hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig, de a bejelentés két nap csúszással lép életbe.(a nyersanyagvásárlás miatt)

A térítési díj befizetése minden hónap 15.-ig történik. A hiányzások miatti levonás a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentet hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.

Három vagy több gyermek esetén a szülő a saját írásos nyilatkozata alapján térítési díjkedvezményre jogosult. Aki szociális helyzetére tekintettel térítési díjkedvezményt  szeretne igényelni, forduljon az óvoda gyermekvédelmi felelőséhez aki ellátja tanácsokkal és a kérelemhez szükséges nyomtatványokkal. melyet a lakóhelye szerinti önkormányzat lakossági osztályán kell beadni./ A döntést nem az óvoda hozza /   A Lakossági Osztálytól kapott határozatról szíveskedjenek tájékoztatni az óvodát, hogy a térítési díjak megállapításánál  a határozatban foglaltaknak érvényt szerezzünk.

 

12.8. Szociális támogatás elvei

A gyerekek részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, a gyermekvédelmi felelős a csoportvezető óvodapedagógus véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.

A szociális támogatás odaítéléséről előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, három- vagy többgyermekes családban él, aki tartósan beteg, aki állami gondozott.

 

12.9. Az óvodába behozandó felszerelés

 

Az óvodába a következő felszereléseket kell behozni:

  • Tisztasági csomag: szükséglet szerint.

Ábrázoláshoz zsák,melyben a gyermek saját személyes eszközeit tartjuk, ábrázoló kötény, mellyel a gyermekek ruháját védjük/ pl. festésnél/.

  • Ruhazsák vállfán: a gyermekek személyes holmijainak tárolására.
  • váltócipő a csoportszobai tartózkodáshoz (jól szellőző lábbeli, lehetőleg szandál, vagy kéreggel ellátott vászoncipő; nem ajánlott a fa talpú klumpa és a mamusz az esetleges bokasérülések miatt/ - udvari játékhoz  ruha, cipő;
  • egy-két váltás alsónemű ,egy öltözet felső ruha ( minden jellel, névvel)
  • tornához kényelmes ruha, egy pár fehér zokni, tornacipő tornazsákban elhelyezve
  • alváshoz pizsama, felnőtt méretű ágynemű, nagyon lazán tömött kispárna és kispárna huzat jellel, névvel ellátva.
  • fésű, fogkefe, kisméretű törülköző jellel névvel ellátva
  • nyáron úszáshoz, vízhez szoktatáshoz: fürdőruha, papucs, úszósapka, törölköző, nejlonzacskó a vizes holminak, hosszú hajú kislányoknak száraz hajgumi.
  • Kérjük, hogy az óvodába bevitt dolgok körét az óvónőnek bejelenteni szíveskedjenek, a gyermekek személyes holmiját a megőrzőben (öltözőben) szíveskedjenek elhelyezni.

Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok bevitelére vonatkozó szabályok:

    • 2. 000.. Ft értékhatár feletti ékszer, játék, stb. behozatala tilos;
    • 2.000 ft értékhatár alatti ékszer, játék, stb. behozatalát kérjük az óvónőnek bejelenteni.. Felelősséget ebben az esetben sem tudunk vállalni ezekért a tárgyakért, sem az általuk okozott balesetekért.
    • Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a gyűrű és fülbevaló használatából már történtek csonkulásos balesetek. Kérjük gyűrűt semmi esetre se hozzanak, egyéb ékszert pedig csak kizárólag a szülő felelősségére engedünk használni a gyermekeknek. A fenti előírások megsértése esetén az intézmény a bekövetkezett károkért, balesetekért nem felel.

12.10. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az intézményben alkalmazott fegyelmező intézkedések formái:

  • Szóbeli figyelmeztetés.
  • Határozott tiltás.
  • Gondolkodó székre ültetés az óvónő mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig a tettét, majd megbeszélés.
  • Bizonyos játéktól meghatározott időre távoltartás.
  • Bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás.
  • Szülő jelenlétében történő megbeszélés.

A fegyelmező intézkedések elvei:

  • Következetesség
  • Rendszeresség
  • Minden gyereknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni.

12.11. A gyerekek öltözéke

Óvodai ünnepeinkről, azok idejéről, az ünneplés módjáról, ünnepi ruha szükségességéről időben tájékoztatást adunk.

A gyerekek ruhája, cipője gyakran összecserélődhet. Kérjük, jellel vagy névvel ellátni a gyermek holmiját – a csere megelőzése érdekében.

Tilos a lányoknak a körömfestés, a fiúknak a fülbevaló viselése.

12.12. Együttműködés a szülőkkel

Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi együttműködésre nyitottságra és őszinteségre. Probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, vagy az óvoda vezetőjét, és velük közösen igyekezzenek megoldást találni.

 

A szülőknek lehetőségük van rá – és mi igényeljük is –, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában, annak gyakorlatában, mint partnereink, a szülők aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék elő közös célunk megvalósítását.

12.12.1.A szülők joga, hogy:

  • megismerjék intézményünk nevelési programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját és tájékoztatást kapjanak az abban foglaltakról, azokkal kapcsolatban véleményüket kifejthessék, illetve egyetértésüket gyakorolhassák.
  • Gyermekük fejlődéséről rendszeres és részletes tájékoztatást kapjanak.
  • Írásbeli javaslatukat az óvoda vezetője, a nevelőtestület vagy a szülői munkaközösség megvizsgálja és arra kereséstől számított 30 napot követően választ kapjanak-
  • Kérhetik, hogy gyermekük a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehessék.
  • Az óvodavezető vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyenek a foglalkozásokon.
  • Részt vegyenek a szülői képviselők megválasztásában.
  • Kezdeményezzék szülői szervezet létrehozását és közreműködjenek annak tevékenységében.
  • Jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.
  • A gyerekek nagyobb csoportját – a gyerekek nagyobb csoportján az óvodánkba járó gyerekek 80%-át értjük – érintő kérdésekben tájékoztatást kérhetnek az óvodavezetőtől.

 

12.12.2. Óvodánkban a szülők kötelessége, hogy:

  • Gondoskodjanak a gyermekük testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
  • Biztosítsák gyermekük óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének (5 éves kortól kötelezően) teljesítését.
  • Figyelemmel kísérjék gyermekük fejlődését, gondoskodjanak arról, hogy gyermekük teljesítse kötelességeit és megadjanak ehhez minden tőlük elvárható segítséget.
  • Rendszeres kapcsolatokat tartsanak a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal.
  • Elősegítsék gyermekük közösségbe való beilleszkedését az óvoda rendjének, valamint a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
  • Tiszteletben tartsák az óvoda pedagógusait, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelő-oktató munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.

Az óvoda dolgozóinak kötelessége a munkaköri leírásukban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban van lefektetve.

 

12.12.3. Szülői fórumok:

  • szülői értekezlet, szülői munkaközösségi megbeszélések;
  • játszó délutánok, nyílt napok;
  • közös rendezvények előkészítése, lebonyolítása;
  • fogadó óra (közösen egyeztetett időben);
  • az óvónővel vagy a vezetővel történő, rövid, esetenkénti megbeszélések;
  • a faliújság közös használata is az információk átadását segítik.

 

A kellemes közösségi élethez hozzájárul a szülők önszerveződő együttműködése, amely ideális esetben hatékonyabbá teszi az óvodai munkát és a közösség helyes irányban való formálódását is.

 

Az óvodába való felvétel feltétele a gyermek szobatisztasága. Betegség esetén kérjük, hogy a gyermeket tartsák otthon, hogy a többi gyermek megfertőzését elkerüljük. Lábadozó gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Fertőző betegség után orvosi igazolást kérünk, miszerint a gyermek közösségbe mehet. További információval szívesen áll rendelkezésükre: az óvodavezető és helyettesei.

 

Kérjük a szülőket, se a gyerekekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyerekcsoporttól, mert balesetet idézhet elő és zavarhatja a nevelés folyamatát.

Gyermekükkel kapcsolatban információt csak a saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtő kérjenek!

13. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok:

  • Alkohol és drog fogyasztását az intézmény egész területén kérjük mellőzni!
  • Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad!
  • Az óvoda területén kereskedelmi, ügynök tevékenység nem folytatható, kivétel az óvoda által szervezett rendezvény alkalmával.
  • Az óvoda látogatására (a jogosultakon kívül) csak az óvodavezető adhat engedélyt.
  • Beteg, lázas, kiütéses gyermek az intézményt nem látogathatja. Az óvodából hiányzás esetén a gyermeket orvosi igazolással fogadjuk.
  • Ha a gyermek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, óvodai elhelyezése nem szűnik meg, de étkezéséről a szülő köteles gondoskodni.

 

 

13.1 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

  • A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el.
  • A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat  vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
  • A házirend tervezetét megvitatják a nevelők közösségei, és véleményüket eljuttatják az intézmény igazgatójához.
  • A házirend tervezetéről az intézmény igazgatója beszerzi és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.
  • Az intézmény igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
  • A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó testület jóváhagyásával lép hatályba.
  • Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az intézmény igazgatója, az óvodavezető a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai, óvodai vezetősége.
  • A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

 

 

 

14. Záró rendelkezések

 

Ez a házirend 2012. év  szeptember  hó 1. napján – az intézmény fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba, -  ha a törvény másképpen nem rendelkezik- 2015 június 15-ig (2014/2015) tanév végégig érvényes.

 

A Házirend nyilvánosságra hozatala:

Az iskola Házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető

A egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

fenntartónál

iskola irattárában

iskola, óvoda könyvtárában

iskola, óvoda nevelői szobájában

igazgatónál, óvodavezetőnél

igazgatóhelyettesnél, tagintézményvezetőnél, tagóvoda vezetőnél

Az iskola használók az iskola igazgatójától kérhetik a Házirendbe történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot.

 

A 2012 szeptember 1-től érvényes Házirend a 2011 .május 20-án elfogadott Házirend felülvizsgálata, átdolgozása, bővítése után a tantestület 2012. június 21.-i értekezletén elfogadta.

(jegyzőkönyv csatolva)

 

___________________

Arany Zsolt

igazgató

 

2012. június  21.-én Házirendet a fenntartónak véleményezésre átadtam

______________________

Arany Zsolt

igazgató

 

 

Az így elfogadott dokumentumokról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak

Betekintésre és módosító javaslatra vonatkozóan az érintetteknek a törvény előírásai szerint volt lehetőségük.

 

 

 

A szülői szervezet a Házirendet, a 2012 június 15-i ülésén tárgyalta és elfogadta.

(Jegyzőkönyv mellékelve)

_________________________

Lukács Jánosné

szülői szervezet elnöke

 

 

Diákönkormányzat a Házirendet 2012 június 14-én megtárgyalta, és elfogadta a 4/2012 (VI.14)-es határozatával.

________________________

DÖK elnöke

 

 

 

Az Igazgatótanács a 2012 június 11-én a Házirendet megtárgyalta és jóváhagyta, a Fenntartónak elfogadásra javasolja a 16/2012. (VI.11)-es határozatával.

_______________________________

Dr Sándor Balázs

Igazgatótanács elnöke

 

 

 

A FENNTARTÓ -  Cegléd – Felszegi Református Egyházközség – 2012. 08. 19-én megtartott presbiteri gyűlésén megtárgyalta, és jóváhagyta a 43/2012 (VIII.19)-es határozatával.

/jegyzőkönyvi határozat mellékelve/

 

 

________________________________    -                _____________________________

Arany Béla                                                           -                             Dr Sándor Balázs

Főgondnok                           -                                     -                              lelkipásztor

 

 

 

 

Melléklet:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1] Felsorolása: fényképezőgép, mp3,mp4, mobiltelefon, számológép

Copyright 2006-2017 Református Általános Iskola Kőröstetétleni Tagintézménye design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2009.03.23-tól összesen: 120133 | Ebben a hónapban: 368 | Ma: 54 | jelenleg: 2 | Statisztika |